A lövészet terén a Moly-t – ahogy rövidített formában használják-, a lövedék külső felszínén alkalmazzák egy mechanikai eljárással, amely egy acél gömbszitában, vibráló mozgással történik. Az így kezelt lövedékek nagyon fényes fekete színt kapnak, majd újra kezelik őket, hogy rögzítsék a bevonatot, egy nagyon vékony karnauba viasz filmréteggel.
A Moly egyetlen szemcséje mikroszkópos felnagyításkor olyannak tűnik, mint egy új, celofánnal lezárt, tömör pakli kártya, ami azonban nagyon könnyen rétegeire szedhető, ha nyomás alá helyezik.
Amikor a golyó bemegy a puskacső furatba, az egyes szemcsék elkezdenek szétválni és a lamellák egymásra csúsznak úgy, hogy végigkísérik a golyót a csőben és folyamatosan távol tartják a golyót, hogy ne érintkezzen közvetlenül a cső acéljával. Ez milliószor megismétlődik minden egyes szemcsével. Minden egyes lövéskor egy kis mennyiségű Moly a csőben marad és kenőanyagként szolgál a következő lövéshez, egy része viszont kilökődik a golyóval együtt.
Az elsődleges következmény a cső-golyó súrlódás drasztikus csökkenése, mivel a nagyon korlátozott fizikai kapcsolat eliminálja vagy nagyon nagy mértékben csökkenti a cső rézzel történő felkenődését.
Következtetés:
Ez a Moly eljárás – több ballisztikai próba után megállapítható – nem befolyásolja jelentősen a vadászati eredményeket, csupán a cső minőségét óvja, élettartamát növeli.
